Földcsuszamlásszerű győzelmet aratott az Alternatíva Németországért (AfD) Szász-Anhaltban: a párt 43,8 százalékot szerzett, miközben a CDU támogatottsága kevesebb mint felére zuhant. Az AfD ugyanakkor három mandátummal elmaradt az abszolút többségtől, így most az a kérdés, talál-e partnereket Ulrich Siegmund kormányfővé választásához. Az eredmény messze túlmutat a keletnémet tartomány határain: Friedrich Merz kancellár és a CDU számára súlyos politikai figyelmeztetést jelent.

A szász-anhalti választás eredménye nemzetközi visszhangot váltott ki, az AfD győzelmével a világ számos országának sajtója vezető helyen foglalkozott.

A párt 43,8 százalékos eredménye 39 mandátumot jelent a 83 fős tartományi parlamentben. Az abszolút többséghez 42 képviselőre lenne szüksége, vagyis mindössze három további szavazat választja el attól, hogy külső partner nélkül választhasson miniszterelnököt.

A figyelem így most az AfD 35 éves csúcsjelöltjére, Ulrich Siegmundra irányul.

Siegmund nyílt támogatást követel

A Spiegel beszámolója szerint Siegmund más pártok képviselői között kereshet támogatókat, de egyértelmű feltételt szabott: aki mellé áll, annak ezt nyilvánosan is vállalnia kell.

Az AfD politikusa ezzel eltérő stratégiát követ, mint amit a párt országos vezetői korábban sugalltak. Alice Weidel és Tino Chrupalla nyilatkozataiból ugyanis az rajzolódott ki, hogy az AfD akár titkos parlamenti szavazás segítségével is kész lenne megszerezni a kormányfői tisztséget.

Siegmund ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy kiszámítható, nyílt politikai együttműködést akar. A lehetséges partnerek között elsősorban a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), illetve a CDU képviselői kerültek szóba.

Egy pártoktól független miniszterelnök támogatását ugyanakkor kizárta: álláspontja szerint az együttműködés alapfeltétele, hogy AfD-s politikus – vagyis ő maga – kerüljön a tartomány élére.

Wagenknecht pártja lehet a mérleg nyelve

A kormányalakítás szempontjából kulcsszerepbe került a BSW. A párt 5,3 százalékkal éppen átlépte a parlamenti küszöböt, és öt mandátumot szerzett. Ha a BSW nem jutott volna be a törvényhozásba, a mandátumok újraosztása miatt az AfD önálló abszolút többséghez juthatott volna.

A tartományi miniszterelnök megválasztásának szabályai tovább növelik a bizonytalanságot. Az első fordulóban az összes parlamenti képviselő abszolút többségére van szükség, a másodikban már a leadott szavazatok abszolút többsége elegendő, a harmadik fordulóban pedig egyszerű többség dönthet. Ez utóbbi esetben az AfD 39 mandátuma önmagában is elegendő lehet, amennyiben ellenfelei nem tudnak egységes jelölt mögé felsorakozni.

Sahra Wagenknecht korábban azt sem zárta ki, hogy pártja tartózkodjon egy Siegmundról szóló szavazáson. A ZDF-nek arról beszélt, hogy hajlandók együttműködni mindenkivel, aki kész végrehajtani az emberek által kívánt változásokat. Egyúttal hangsúlyozta: az AfD programjának számos elemét elutasítják, ezekben a kérdésekben pedig támogatás helyett határozott ellenállásra lehet számítani.

Az AfD-hez fűződő viszony ugyanakkor komoly belső feszültségeket okoz Wagenknecht pártjában is. Türingiában a képviselők többsége már elhagyta a BSW frakcióját.

Amennyiben Szász-Anhaltban nem sikerül miniszterelnököt választani, előrehozott választás következhet. Ennek azonban nincs szigorú határideje, így Sven Schulze ügyvezető kormányfőként akár hónapokig is hivatalban maradhat.

Siegmund ettől a forgatókönyvtől sem tart. A választás estéjén azt állította, hogy egy megismételt választáson az AfD már 50–55 százalékot is szerezhetne.

Történelmi vereséget szenvedett a CDU

Miközben az AfD történelmi sikert ünnepel, a CDU számára a választás súlyos összeomlást hozott. A kereszténydemokraták a 2021-es 37,1 százalékról 17,2 százalékra estek vissza, parlamenti frakciójuk pedig 40 képviselőről 15-re zsugorodott.

Sven Schulze elismerte a vereséget, és kijelentette: a CDU-nak nincs többé kormányzati felhatalmazása, a párt ellenzékbe vonul, a kormányalakítás felelőssége pedig az AfD-re hárul.

A CDU ősszel új tartományi vezetést választ, Schulze pedig jelezte, hogy nem indul ismét az elnöki posztért. Utódlására már bejelentkezett a 37 éves Sepp Müller, a CDU/CSU szövetségi parlamenti frakciójának alelnöke.

A vereség mértékét jól mutatják az egyéni választókerületek eredményei is. Öt évvel korábban a CDU a 41 körzetből negyvenet megnyert, most viszont egyetlenegyben sem tudott győzni. Az AfD 38 egyéni mandátumot szerzett, a fennmaradó hármat a Linke vitte el. Schulze saját választókerületét is elveszítette.

Merzre is ráéghet a szász-anhalti összeomlás

A tartományi választás következményei Berlinig érnek. A CDU vezetésében a beszámolók szerint rendkívül súlyos kudarcként értékelik az eredményt, Friedrich Merz kancellár azonban egyelőre nem készül távozni.

A Berliner Zeitung szerint a pártvezetésben azzal érvelnek, hogy egy gyors kancellárcsere még nagyobb instabilitást okozna. Egyelőre nem látszik olyan politikus sem, aki problémamentesen átvehetné Merz helyét.

A lehetséges utódok között Hendrik Wüst észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök neve merül fel, aki azonban előbb saját tartományi választását akarja megnyerni. Markus Söder bajor kormányfő helyzetét pedig nehezíti, hogy a CDU egy részében továbbra is komoly ellenérzéseket vált ki a 2021-es, Armin Laschettel szembeni fellépése.

A Berliner Zeitung értesülései szerint a CDU-ban jelenleg azzal számolnak, hogy Merz 2027 nyaráig maradhat hivatalban, ezt követően pedig Wüst kerülhet előtérbe.

Merz politikai túlélési esélyeit javíthatja, ha az AfD képtelen lesz stabil kormányt alakítani Magdeburgban, illetve ha javul a német gazdaság teljesítménye. Maga a kancellár azt mondta, a CDU-t mélyen megrázta az eredmény, a reformprogramról azonban nem mondanak le.

A kancellár ennél keményebb politikai üzenetet is megfogalmazott. Egy SPD-s rendezvényen arról beszélt, hogy tiszteletben tartják a választási eredményt, ugyanakkor megvédik a köztársaság alkotmányos értékeit. Merz a német alaptörvény „védekező demokrácia” elvére utalt, konkrét intézkedéseket azonban nem nevezett meg.

Országosan is az AfD került az élre

A szász-anhalti eredmény azért különösen veszélyes a CDU számára, mert nem elszigetelt tartományi jelenségről van szó. A közvélemény-kutatások szerint országosan is az AfD áll az első helyen, 28–29 százalék körüli támogatottsággal, míg a CDU 22–23 százalékon áll.

Ez különösen kellemetlen Merz számára, aki korábban azt ígérte, hogy felére csökkenti az AfD támogatottságát.

Alice Weidel, az AfD társelnöke a választás után már azt mondta: arra számít, hogy a CDU többé egyetlen választást sem fog megnyerni.

A következő komoly erőpróba ráadásul gyorsan érkezik. Két héten belül Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában is választást tartanak, utóbbi tartományban pedig a felmérések alapján ugyancsak jelentős AfD-előny alakult ki.

A szász-anhalti eredmény így nem csupán egy keletnémet tartomány politikai erőviszonyait írta át. Ha az AfD-nek sikerül kormányra kerülnie, az új fejezetet nyithat a német belpolitikában, és tovább növelheti a nyomást a Merz vezette CDU-n.

Migráció, oktatás és történelemkép: radikális változásokat ígér az AfD

A választási eredmény jelentőségét tovább növeli, hogy az AfD tartományi programja több területen alapvető irányváltást helyez kilátásba.

A program központi eleme a migrációs politika szigorítása. A párt az illegálisan Németországban tartózkodók gyors kitoloncolását, a fogva tartási kapacitások bővítését, valamint az általa „remigrációnak” nevezett politika alkalmazását szorgalmazza. Külön kitér az ukrán menekültek hazatérésére is, arra hivatkozva, hogy Ukrajna jelentős része biztonságosnak tekinthető.

Az oktatásban az AfD a tanterv átalakítását és a hagyományos német értékek hangsúlyosabb megjelenítését ígéri. A történelemoktatásban csökkentené a náci korszak súlyát. Hans-Thomas Tillschneider, a párt tartományi kulturális szóvivője ezt a „több Bismarck, kevesebb Hitler” formulával foglalta össze.

A program a menekült és fogyatékkal élő gyermekek elkülönített oktatásának lehetőségét is felveti, a kultúrpolitikában pedig megvonná az állami támogatást azoktól a művészeti kezdeményezésektől, amelyeket a párt „németellenesnek” minősít.

Szász-Anhalt után már egész Németország a tét

Az AfD szász-anhalti áttörésének legfontosabb kérdése ezért már nem az, hogy képes-e választást nyerni. Ezt a párt egyértelműen bizonyította.

A következő politikai próba az lesz, hogy a választási győzelmet képes-e tényleges kormányzati hatalommá alakítani.

Ehhez három további szavazatra, más pártok támogatására vagy olyan parlamenti helyzetre van szüksége, amelyben ellenfelei nem tudnak közös jelöltet állítani vele szemben. Ha Siegmund végül miniszterelnök lesz, az AfD olyan politikai áttörést érhet el, amelynek hatása jóval túlmutathat Magdeburgon.

Ha viszont a többi párt megakadályozza a hatalomátvételt, az AfD arra építheti következő kampányát, hogy a választók akaratával szemben tartották távol a kormányzástól.

Mindkét forgatókönyv komoly kihívást jelent Friedrich Merz és a német politikai centrum számára. A szász-anhalti választás ezért könnyen lehet, hogy nem egy tartományi politikai földrengés végpontja, hanem egy jóval nagyobb németországi átrendeződés kezdete.