
Meloni: a külső határok védelme nélkül veszélybe kerül Schengen
- Dátum: 2026. szeptember 08
A schengeni övezet jövője azon múlik, hogy az Európai Unió képes-e hatékonyan megvédeni külső határait, és valamennyi tagállam részt vállal-e az embercsempészet, valamint a tömeges illegális bevándorlás elleni küzdelemből – jelentette ki Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Rómában, miután tárgyalt Bart De Wever belga kormányfővel.
Az olasz és belga sajtó beszámolói szerint a találkozó központi témája az európai migrációs politika, a schengeni rendszer jövője és az uniós külső határok védelme volt. A kérdés különösen aktuálissá vált a ceutai migrációs válság után.
Olaszország korábban ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a Spanyolországból érkező utazókkal szemben, miután a nyáron több tízezer migráns próbált Marokkó felől bejutni a spanyol exklávéba, Ceutába. Róma a rendkívüli intézkedést a múlt héten további tizenöt nappal meghosszabbította.
De Wever: Európának a déli határait is meg kell védenie
Bart De Wever szerint az Európai Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia déli határainak védelméért. A belga miniszterelnök hangsúlyozta: miközben Európában sok szó esik a keleti határról és az ott jelentkező biztonsági fenyegetésekről, nem lehet megfeledkezni a Földközi-tenger térségéről sem.
De Wever szerint az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy ellenőrzése alatt tartsa ezt a határszakaszt is. Egyúttal sürgette az új európai migrációs megállapodás teljes körű végrehajtását, különös tekintettel az illegálisan Európában tartózkodók visszaküldésére.
A belga kormányfő úgy véli, az uniós bevándorlási politika csak akkor lehet hiteles és működőképes, ha a kitoloncolási és visszaküldési rendszer a gyakorlatban is hatékonyan működik.
Meloni az emberi jogi egyezmények alkalmazásán is változtatna
A Corriere della Sera beszámolója szerint Meloni a nemzetközi egyezmények alkalmazásának kérdését is felvetette. Az olasz miniszterelnök szerint különösen az Emberi Jogok Európai Egyezményét kellene olyan módon értelmezni és alkalmazni, hogy az hatékonyabban igazodjon az új migrációs és biztonsági kihívásokhoz.
Ebben Meloni és De Wever álláspontja közel áll egymáshoz. Mindketten aláírták a chisinaui nyilatkozatot is, amelyet az olasz kormányfő megfelelő kiindulópontnak nevezett a további együttműködéshez.
A két politikus az európai politikában is szövetségesként tekint egymásra. De Wever szerint az Európai Tanácsban számos kérdésben hasonló álláspontot képviselnek. A belga miniszterelnök a római találkozón külön méltatta Meloni vezetői képességeit, sajtótájékoztatójának egy részét pedig olaszul tartotta, amit a jelenlévők tapssal fogadtak.
Az energiaárakat is napirendre vinnék az uniós csúcson
A migráció mellett az energiaárak is kiemelt szerepet kaptak a tárgyalásokon. A La Repubblica szerint Meloni és De Wever azt szeretné, hogy a következő uniós csúcstalálkozón az eddigieknél konkrétabban és határozottabban foglalkozzanak az európai energiaköltségekkel.
Meloni szerint a nemzetközi helyzet, különösen a Hormuzi-szoros térségében kialakult feszültség, közvetlenül érezteti hatását Európában. A magasabb energiaárak nemcsak az üzemanyagokat drágítják, hanem a műtrágyák és különböző nyersanyagok árát is emelik, ami egyaránt sújtja a háztartásokat és a vállalkozásokat.
De Wever szintén arra figyelmeztetett, hogy a tartósan magas energiaárak rontják az európai ipar versenyképességét. Belgium és Olaszország ezért közösen sürgetné azokat az uniós intézkedéseket, amelyek mérsékelhetik az energiaköltségeket és erősíthetik Európa gazdasági pozícióját.
Migráció és versenyképesség kerülhet az uniós viták középpontjába
A római találkozó alapján Meloni és De Wever két területen kíván erősebb európai fellépést: a külső határok védelmében és az energiaárak csökkentésében.
A két kormányfő szerint a schengeni rendszer fenntarthatóságához nem elegendő a belső határok nyitottságának megőrzése. Ehhez működő külső határvédelemre, az illegális bevándorlás visszaszorítására és hatékony visszaküldési rendszerre is szükség van.
A következő uniós csúcson így a migráció mellett várhatóan az energiaárak és az európai versenyképesség kérdése is hangsúlyosan napirendre kerülhet.
